A kérdés, hogy hol van a világ közepe, régóta foglalkoztatja az embereket. A világ különböző kultúráiban és történelmi korszakokban eltérő válaszokat adtak erre a kérdésre. A világ közepét egyesek földrajzi, mások vallási vagy kulturális szempontok alapján határozták meg. A világ közepének meghatározása így sokszor több, mint egyszerű földrajzi kérdés; inkább az emberiség világról alkotott képének tükröződése.
Az ókori görögök úgy hitték, hogy a világ közepe Delphoi-ban található, ahol Apollón temploma állt. Ezt a helyet nevezték omphalosnak, azaz a Föld köldökének. Az omphalos kő, amelyet Delphoi-ban őriztek, a világ közepének jelképe volt, és szent helynek számított. Ez a hitvallás jól mutatja, hogy a világ közepe sokszor inkább spirituális és szimbolikus jelentőséggel bír, mintsem pontos földrajzi helymeghatározással.
Más kultúrák szintén saját szent helyeiket tekintették a világ közepének. Az ősi kínaiak például úgy hitték, hogy a világ közepén áll a Sárga Császár palotája, és ezt a helyet központi helyzetében látták. Hasonlóképpen, a maja civilizációban is létezett egy szent középpont, amely a világ közepének számított. Ezek a középpontok általában a vallási és kulturális élet központjai voltak, és gyakran egybeestek a legfontosabb templomokkal és szentélyekkel.
A modern földrajztudomány persze egészen más megközelítést alkalmaz. Ha a Föld fizikai középpontját szeretnénk meghatározni, akkor a gravitációs középpont fogalmát kell használnunk. Ez a pont a Föld tömegeloszlásának középpontja, amely a bolygó belsejében található.
