A munkáltatói bérszámfejtés 2026-ban új kihívásokkal szembesül az adókedvezmények területén, különösen az anyák SZJA-mentességének kibővült rendszere miatt. Az év elejétől bevezetett változások nemcsak jogi szempontból érdekesek, hanem gyakorlati szinten is újradefiniálják a HR és pénzügyi osztályok napi feladatait.
Az adórendszer átalakítása révén többféle anyakedvezmény érhető el, amelyek más-más életkori és gyermekszám alapú feltételek mentén működnek. A 30 év alatti anyák már az első gyermek után teljes SZJA-mentességet élvezhetnek a jogosultsági időszakban, míg az újonnan bevezetett szabályozás a 40 év alatti kétgyermekes édesanyákat is bevonta a kedvezményezettek körébe. Ezek a kedvezmények elsősorban a munkaviszonyból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkoznak, tehát a klasszikus bérezési konstrukcióknál jelentkeznek.
A kedvezmények technikai alkalmazása a nyilatkozatkezelésen múlik. A jogosult munkavállalóknak ugyanis külön nyilatkozniuk kell az adóelőleg-kedvezmény igénybevételéről, amit az ONYA felületen elektronikusan vagy papíralapon is megtehetnek. A munkáltató ezt követően módosítja az adóelőleg-számítást, ami azonnal hat a havi nettó bérre. Ha a nyilatkozat késik vagy elmarad, a kedvezmény hatása csak az éves adóbevallásnál érvényesíthető, ami érthető módon elégedetlenséget válthat ki az érintett kollégákból.
Az adminisztratív folyamatok optimalizálása szempontjából a munkavállalói teendők, nyilatkozatok, határidők, NAV elszámolás az anyák SZJA kedvezményével kapcsolatosan körültekintő kezelése elengedhetetlen a zökkenőmentes bérszámfejtéshez. A payroll rendszerek megfelelő beállítása és a belső tájékoztatási kampányok időzítése határozza meg, hogy a kedvezmények valóban előnyt jelentenek-e, vagy adminisztratív terhet rónak a szervezetre.
Fontos különbséget tenni a családi adókedvezmény és az anyák SZJA-mentessége között. Bár mindkettő az adóteher csökkentését szolgálja, működési logikájuk eltérő. A családi kedvezmény az adóalapot vagy az adót csökkenti, gyermekszámtól függően, és bizonyos esetekben járulékkedvezményként is működhet. Az anyák SZJA-mentessége ezzel szemben teljes adómentességet biztosít meghatározott jövedelmekre, korhatárokhoz és jogosultsági időszakokhoz kötve.
Több munkáltatós jogviszonyoknál külön figyelmet igényel a nyilatkozatok koordinálása. A jogosult anya döntheti el, melyik munkáltatónál kívánja a kedvezményt érvényesíteni, vagy milyen arányban osztja meg azok között. Ez gyakorlati kontrollfeladatot ró a HR osztályokra, hiszen a duplikált vagy hibás érvényesítés adóhatósági problémákat okozhat.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény teljes mértékben jár, hiszen nem a munkaidő hossza, hanem a jogosultság és a jövedelem típusa a meghatározó. Ez a rugalmasság elősegítheti a visszatérést a munkaerőpiacra, mivel az anyák számára vonzóbbá válnak a részmunkaidős vagy atipikus foglalkoztatási formák is.
A kedvezmények nettó bérre gyakorolt hatása jelentős lehet, ami retenziós szempontból is értékes. A munkavállalók számára közvetlenül érzékelhető a magasabb havi kifizetés, amit érdemes proaktív belső kommunikációval kísérni. Példaszámítások bemutatása, szemléltető táblázatok készítése vagy személyre szabott bérszimulációk segíthetik a megértést és növelik az employer branding értékét.
Az érvényesítési sorrend betartása technikai kérdés, de a NAV iránymutatásai szerint szigorúan előírt folyamat. Az egyes kedvezmények prioritási sorrendben alkalmazandók, és ennek figyelmen kívül hagyása hibás adóelőleg-számításhoz vezethet. A bérszámfejtő szoftverek beállításánál ezért kulcsfontosságú a helyes paraméterezés és a folyamatos ellenőrzés.
Az auditálhatóság és a dokumentumkezelés is új kihívás elé állítja a vállalatokat. A nyilatkozatokat meg kell őrizni, rendszerezni és ellenőrzésre alkalmassá tenni, ami adatvédelmi és archiválási szempontokat is felvet. Az elektronikus nyilatkozatkezelés egyszerűsítheti ezt a feladatot, de csak akkor, ha az IT rendszerek és HR folyamatok összehangoltak.
