A modern városok történetét tekintve az elmúlt évtizedek jelentős átalakulást hoztak a településfejlesztés területén. Különösen fontos ez Magyarországon, ahol az 1990-es évek végétől kezdődően egy új szemlélet kezdett teret nyerni, amely az operatív városfejlesztés módszereit és gyakorlatait kívánta meghonosítani. Ez a megközelítés a települések fenntartható fejlődését helyezi előtérbe, amely nemcsak a fizikai környezet megújítását, hanem a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe veszi.
A komplex városfejlesztési akciók végrehajtása alapos tervezést és megfelelő szervezeti hátteret igényel. Az 1997-ben alapított szakmai műhely éppen ezt a célt szolgálja: a fejlett európai gyakorlat hazai meghonosítását és a hazai tervezési, megvalósítási módszerek kialakítását. Az operatív városfejlesztés eszköztára különösen hasznos lehet az önkormányzatok számára, hiszen lehetővé teszi a településfejlesztési elképzelések hatékony megvalósítását.
A szakértők által kifejlesztett új típusú településfejlesztési tervek között kiemelkedő szerepet kapott az akcióterületi terv, amely egy adott városrész komplex fejlesztésének végrehajtási terve. E tervezési módszertan segítségével számos sikeres városfejlesztési projekt valósulhatott meg országszerte.
Ezek közül érdemes kiemelni a Középső-Ferencváros rehabilitációját, amely a Regionális Fejlesztés Operatív Program városrehabilitációs intézkedésének támogatásával készült el. A Ferenc tér és környéke megújulása példaértékű városi beavatkozásnak számít. Hasonlóan jelentős eredmény Szécsény történelmi városmagjának komplex rehabilitációja, amely a település és a szakértők egy évtizedes együttműködésének gyümölcse.
Az integrált városfejlesztési stratégiák (később integrált településfejlesztési stratégiák) készítésében is mérföldkövet jelentett ez a szemlélet. Mosonmagyaróvár és Szombathely példája mutatja, hogy ezek a stratégiák nemcsak elméleti dokumentumok, hanem a gyakorlati megvalósítást támogató tervek. Mosonmagyaróváron a stratégia alapozta meg Moson városrész funkcióbővítő rehabilitációját, míg Szombathelyen a belváros komplex megújítását készítették elő.
Zalaegerszeg esetében különösen érdekes az a megközelítés, amely a közszféra és a magánszféra együttműködésén alapul. Itt a városfejlesztési elképzelések piaci alapon, de az önkormányzat által kézbentartható módon valósulhatnak meg. A tervezett fejlesztések között kiemelt figyelmet kapott a gébárti idegenforgalmi fejlesztés is.
A fenntartható városfejlesztést segítő településtervek készítése azért is fontos, mert ezek alkalmasak lehetnek forrásszerzésre és megvalósításra 2027 után is. Az európai uniós fejlesztési ciklusok tervezésénél ugyanis előnyt élvezhetnek azok a települések, amelyek átgondolt, szakmailag megalapozott fejlesztési tervekkel rendelkeznek.
A hazai településfejlesztési rendszerben az elmúlt évtizedekben kifejlesztett módszerek és megközelítések beépültek a szabályozásba és a szakpolitikai iránymutatásokba is. Ez azt jelenti, hogy az operatív fejlesztési megközelítés és a partnerségen alapuló fejlesztési logika ma már általánosan alkalmazott gyakorlat a települések fejlesztésében.
A városfejlesztés ilyen megközelítése nem csupán építészeti vagy műszaki kérdés, hanem komplex társadalmi, gazdasági és környezeti feladat, amely az okos város koncepciójának irányába is mutat. A jövő városai ugyanis azok lesznek, amelyek képesek a technológia, a társadalom és a környezet szempontjait együttesen figyelembe venni a fejlesztési döntések során.
